ÚJKOR
e_z_max
hűvösen kezd az éjszaka
egy istennőt bámulok benned
meg egy üres poharat
belevetítem az egész világ
mocskát...
gyönyörét...
az én mocskomat
a te gyönyörödbe
(találkozásunk meztelen bűnét)
esni kezd és szél támad
közelebb hoz
magamba szívom jelenléted
belélegezlek mint "joe-marbo"-t
aztán hátradőlve hagyom
hogy bűn és gyönyör végigjárjon.
öregapám lódenkabátja 7kiló 30deka
e_z_max
görnyednék benne ha lenne
a titkok szobájában
a romlás szekrénye
ott lógna súlytalan 7kiló 30deka
zsebébe az egész világ beleférne
mellészórnám az aprót
cigit
gyufát
szerelmeket
súlytalan lebeghetne 7kiló 30deka.
most arra gondolok
e_z_max
miközben a lámpától egy vonallal
a villanykapcsolóig épp elérek
hogy ezzel a kör be is zárul
leoltom a villanyt
mert valamit akarok vadul
valami gátlástalan ösztönit
mint az állatok gyilkosat
kádban elvérző gondolat nélkülit
vénásan örvényt
bármit
az abszolút hattyút
a fehér mérget
féktelen és veszett acidgépet
egy vadat akarok vadul
ami durván megéget.
max
négy csepp a tenger
kuka mellé rakott szemét
guberáld ki ami jó neked
és hagyd hogy kicsináljon
különben szart sem ér
az egész
valaki áll a ház mögött
max
nincs senki a házban
egy üres papírlap
toll
ócska bor az asztalon ház sehol
se pont
se vonal
se éjszaka átszűrődő fény -
örvénylő hiányjel van a semmi közepén
ami azt jelenti volt ott valaki.