RÖVIDRE VÁGVA
elköltözött...vagymi?!
max
zsebre rakta egy köteg versem
és bevágta magamögött az ajtót
éreztem ahogy megtorpant a lépcsőnél
és a korlátba markolt
mintha a gyomromat szorította volna
talán habozott.
hátradőltem mint egy sikeres merénylő
felhajtottam egy felest
és az ajtót bámultam
fekete tükörben a röntgenképet:
törött csontok
karmok
arcok
emelt szelfidózis a múltból
ennyi volt.
reggelre lefőtt a kávé
ez már valami - gondoltam
ez az !
így is jó.
kék
max
sárga
neon-reflex
sarkok egymással szemben
férfi
nő
érzékek délibábja egy ketrecben.
tenyérbe zárt porcelánország.
talán van egy rés valahol
max
egy hiba a mátrixon
kikapcsolni az órát
és beönteni a súlyt azon.
hé zef!
max
te ronda dagadt macska
ha nem hagyod abba az evést
elrobbansz majd
mint egy baszott terrorista
na de figyelj zef!
valamit el kell mondanom végre:
nincs az a főldi táplálék amitől
az életed hízna...kövérre
(miért mosolyogsz te állat?)
ja! hogy kilencszer kezdheted újra?
nane te sem hiszed el
ez csak maszlag
amit a torkodon megint lenyomnak
röhej haver etetnek-eszel
döglesz itt a kanapén
nyalogatod magad
oké igazad van
nem vagyok különb állat
lehetnénk kamikáze
egymásba furódó találat
de elárulom
soha nem leszek kövérebb nálad
etetlek-eszel
eldurransz tesó
hát jó...legyen...kilencszer.
csak hagyj míg a vihar tombol
max
üvöltő bebop
hagyd örvény-filmem égni a vásznon.
panelközöny
sötétben lámpafolton.