Jun. 15, 2016

" vége " - mondta aztán leült
hátradőlt a kanapén
behunyta a szemét
és nem hallotta többé a nevetését
nem állt az útjába a mosdóba menet
már nem pakolta vissza könyveit
a polcra senki
csönd harapott a mellébe
és úgy érezte magát
mint aki másnaposan kiokádta a lelkét
vagy ami volt helyette
nem sokáig maradt ott
fokozni akarta az érzést
felállt és töltött egy felest magának
lehúzta
majd még egyet
és kezében az üveggel
visszaült a kanapéra
újra behúnyta a szemét...
őrá gondolt
szájához emelte az üveget
ivott
és felnézett
már egy másik állt ott (nem is kopogott)
még egy esély
egy újabb csoda - gondolta
megint egy érthetetlen fájdalom kezdete
a fenébe is
piálni sem érdemes miatta.

max
Jun. 5, 2016

nincs út se rés a holdon
hogy tekintetem az égbe fúrjam
van-nincs nő szellem ki fordul
hogy távolról egész nap nézem
nincs vers a várótermi hangszóróban
nincs semmi ha elfelejtem
horror van bazmeg'
veszett dallam mp3-ban
nincs első és utolsó korty
tele pohár van
meg kéz ami fog
viszont nincs film hogy kikapcsoljam
kés a vízben van
hogy életem röviden átlapozzam

ma
Jan. 2, 2016

 

minden álomba kell egy hang
harsonaszó a lépcsőn felfele
vad lámpa szúrt seb
villan homloklebenyre
őrült hiányod tátong
egy kiberrésbe csorgatom
dögölj meg!
elmentél
kifáradt poharad strihel
a bárpult szélén
mielőtt összetörném
vagy véletlen a padlóra lökném
vonzásod álomba forgatom
kőkemény létörvény
hát...dögölj meg
aztán gyere vissza!

Jan. 2, 2016

ami volt újra megtörténik:
egy csók
egy pohár rum
fehér ing
a hattyú éji dala
(csend)
egy eltévedt mosoly
egy lépcsőházba szorult gondolat
menekülés a semmi haragja elől
(sikoly)
egy vad trombitaszó mielőtt hátradőlnél
egy bátor ecsetvonás a vásznon
hangok belülről
egy tévedés
(v)iszony
egy hányásfolt az ajtó előtt
és az ébredés rózsái reggelire -
megtörtént.
örökös exhumáció.

Jan. 2, 2016

 

ragyogj őrült gyémánt 
fényed egy tükörre csöppen
vagy az égre, mindegy. 
ragyogj csak 
a kövek úgyis 
mind a víz alá buknak.