Jun. 1, 2016

skizokorlát

eszelős nyugalom várja
nem menekül tovább
a fekete flamingó rátalált
vagy ő rá (mindegy)
belevágja csőrét
a nyílegyenes csőbe ami közéjük állt
valami "skizo-korlát"
gyorsan ver a szive
nem tudja lelassítani
hangtompító suttog egy lövést
épphogy súrolja a közelség
ez túl szép hogy igaz legyen
de nem akarja az igazságot
rózsaillat súlya tehervagonokon
zsebre vágja
vagy magára

kérem a kabátom

holnap belenyúlok a zsebembe
előhúzom az aprót és messze elhajítom
kidobok mindent
a sóhajt
az üres felespoharat
a megtalált félpár zoknimat
a vonat ablakból viaszanéző arcokat
a szemben ülő diáklány mosolyát
a korasötét szimbolikáját
mindent
és visszaváltom az üres üvegeket
fázok

kérem a kabátom.
rántja.

max