Jan. 2, 2016

TETOVÁLT ANGYAL

 

egy pohár alján át néz
szemem-téged
a felhők mögül
az ablakon kivágódó fényben
holdlény figyel minket
szűrt arany csillogásban
hangod, hangomhoz ér
vaku villan
végigsimítjuk egymás kezét
parázs izzik
és minden tettünk egy lemezre ég.
az ajtók bezáródnak és kinyílnak
gyönyörű szemfényvesztés.
majd szelíd ópium masni kúszik testeden
bőröd felszíne tűvel szabdalt papírlap
egy résen átfolyik
közénk olvad
szétfröccsen a falon.
rossz vagyok érted
de mégsem
csak a fekete szörny
ahogy alácsordul bennem
az abszint virága a testembe vágódik éppen.
te pedig jó vagy
fényangyal
mosolyod arcomra szökik
különös
szép
mintha fehérbe menekülne egy madárhad
a gondolataimba tetovállak.