erdélyi zs.max/szövegek

Apr. 23, 2017


néhány minimalista gesztus
pár átverés
kevés jól időzített részegség
ennyi az élet
elképzelem ahogy kv-t iszok
és a pohárból
a maradék az abroszra csöppen
konyha-művészet
sanghai
burma
travesztina
egyedül hagytál a sötétben
meztelen árnyékodra tetovált
fogatlan cápa
a redőny rései gyerekkorom
beszűrődik rajt '
a feledés kényszer-paródiája
wc tartály tenger
lehúzod
így el a fogatlan cápa.

max
Mar. 23, 2017


te őrült!
csillagtalan táncod
mintha lenne
háborgó tengere a fénynek
harapásod vágy-álom
hófehér szemgolyómat
karmazsinba húzó átok
ujjaim közt a "roll"-on
felcsapnak a lángok
lidércek
múzsák
baljós kurvák
lepled alatt gyilkolják-ölelik
egymást
rohadt kis háború ez
spontán képzet
reggelre tűhegyre szúrva
az üveg alá
épphogy beférek.

max
Mar. 20, 2017

le térdre!
vagy csak a fal mellé
hogy szorosan
míg tart
a túlélés árnyéka ha nő
ha NŐ megfoghatatlan
nem tragikus
a fal tövében keskeny csíkon
ha jól megvilágítom folyamatos
se nem nő
se nem...
talán rés
nemtelen
zajban túlélő némaság.

max
Mar. 12, 2017

hazaút vonattal két pont között
résnyire az ajtó
növekvő fénnyel felhasad
fejben valami pszicho-lakat.

max
Mar. 12, 2017

fekete flamingó
narancsszín égbolton ragad
felhőnyi mozdulatlan szárnycsapás
és nem történik semmi
vagy történik valami
hogy ne történhessen semmi.

max